Egy új kutatásban újszülöttektől és idősebb emberektől származó vérsejteket alakítottak át idegi őssejtekhez hasonló sejtekké. A laboratóriumi átalakítás során a sejtek „epigenetikai kora” jelentősen csökkent – de ez nem azt jelenti, hogy a résztvevők szervezete megfiatalodott volna. A felfedezés a jövőben a betegségek kutatásában és az idegsejtek előállításában lehet fontos.
Vérsejtből idegi őssejt: mi történt a laborban?
A bonni és aacheni kutatók 15 ember vérmintáit vizsgálták. A minták újszülöttektől és egészen 101 éves donoroktól származtak. A vérsejtek egy részét két, a sejtek működését befolyásoló fehérje segítségével alakították át úgynevezett indukált idegi őssejtekké. Ezek laboratóriumban szaporíthatók, és később idegsejtekké, illetve más idegrendszeri sejtekké is fejleszthetők.
A kutatók az átalakulás során a sejtek DNS-ének kémiai jelzéseit is vizsgálták. Ezekből egy számítógépes „biológiai óra” becsüli meg az úgynevezett epigenetikai kort. Ez nem azonos azzal, hogy egy ember vagy sejt ténylegesen hány éves, és önmagában nem mutatja meg, mennyire jól működik. Inkább azt jelzi, hogy a DNS-en található mintázatok mennyire emlékeztetnek egy adott életkorra jellemző állapotra.
A sejtek „órája” heteken át állítódott át
Az átalakított sejtekben a kutatók az eredeti, vérből származó sejtek epigenetikai korának jelentős csökkenését találták. Alacsonyabb sejtszaporulati szakaszban átlagosan a donorok életkorának mintegy 13 százalékát, későbbi szakaszban pedig körülbelül 5 százalékát jelezte a mérés. A folyamat nem egyik napról a másikra történt: az életkorhoz kötődő mintázatok átalakulása nagyjából 50 napig tartott.
Az átalakulás során a sejtek viszonylag korán felvették az idegi őssejtek néhány jellemzőjét, de a teljesebb átállás még hetekig folytatódott. A fiatal és idős donoroktól származó sejtek közötti különbségek is fokozatosan csökkentek. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a sejtek „órájának” visszaállítása akkor is folytatódott, amikor különböző módszerekkel lassították a sejtek szaporodását. Ez arra utal, hogy a változás nem pusztán annak következménye, hogy a sejtek sokszor osztódtak.
A létrehozott sejteket később idegsejtekké és az idegrendszer más sejttípusaivá is át tudták alakítani. Ez a laboratóriumi modellek révén segíthet olyan betegségek vizsgálatában, amelyeknél fontos megérteni, hogyan változik az idegrendszer az életkorral. A tanulmány azonban nem mutatott be embereken alkalmazható kezelést, és nem bizonyítja, hogy a sejtekből készült eljárással az emberi szervezet megfiatalítható lenne.
Ígéretes eredmény, fontos korlátokkal
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az epigenetikai kor csak egy részét mutatja meg az öregedésnek. A vizsgálat laboratóriumban átalakított sejtekről szólt, nem az emberek egész szervezetének állapotáról. A kutatás kis létszámú donorcsoportra épült, ezért az eredményeket további vizsgálatoknak kell megerősíteniük. A kutatók azt is jelzik, hogy a sejtek átalakítása önmagában befolyásolhatja az életkort becslő méréseket.
A tanulmány legfontosabb üzenete így nem az, hogy sikerült visszafordítani az emberi öregedést. Azt mutatja meg, hogy egy vérsejt idegi őssejtté alakítása közben a sejtek életkorhoz kapcsolódó jellemzői is átalakulhatnak – és ez a változás lassan, több héten át megy végbe.
Fotó: depositphotos.com