Akár három nappal korábban jelezhetik az időjárási adatok, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – derült ki magyar kutatók több mint 114 ezer esetet feldolgozó vizsgálatából. A hideg különösen fontos kockázati tényezőnek bizonyult: minden egyes Celsius-fokos lehűlés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi esetszámot.
A Semmelweis Egyetem (SE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szakemberei a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett kórházon kívüli szívmegállások adatait elemezték. A több mint 114 ezer esetet napi meteorológiai mutatókkal vetették össze, egyebek mellett a hőmérséklettel, a szélsebességgel, a légnyomással, a páratartalommal és a levegőminőséggel.
A Public Health folyóiratban megjelent kutatás jelentőségét mutatja, hogy a kórházon kívüli szívmegállás a fejlett országok egyik vezető haláloka. Európában évente 67–170 eset jut százezer lakosra, miközben a túlélési arány 10 százalék alatt marad.
A hideg növeli a kórházon kívüli szívmegállások számát
A vizsgált időjárási tényezők közül a hideg bizonyult az egyik legfontosabbnak. Az elemzés szerint minden egyes Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi szívmegállások számát.
A szezonális különbség még látványosabb: télen közel 18 százalékkal több kórházon kívüli szívmegállás történt, mint nyáron. A kutatásból az is kiderült, hogy nem kizárólag a hirtelen időjárás-változás jelenthet veszélyt, hanem általában az alacsonyabb hőmérséklet is.
A gyors lehűlés ugyanakkor külön figyelmeztető jel lehet. A kutatók szerint az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esést egy jövőbeli korai figyelmeztető rendszer már olyan tényezőként kezelhetné, amely fokozott kockázatra utal.
A hatás akár három nappal később is jelentkezhet
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az időjárás hatása nem feltétlenül azonnal mutatkozik meg. A meteorológiai változásokat követően akár három nappal később is megemelkedhet a kórházon kívüli szívmegállások száma.
Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője szerint korábban azt vizsgálták, hogyan hat a szélsőséges hideg és hőség a szívmegállások előfordulására. Ezúttal arra keresték a választ, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhetők-e azok a napok, amikor az átlagosnál több esetre kell számítani.
A szakemberek ezért olyan modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai és mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával becsüli meg a várható napi esetszámot.
Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense és PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője szerint a modell akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több szívmegállás. Fontos ugyanakkor, hogy a rendszer nem egy adott ember személyes kockázatát határozza meg, hanem országos szinten becsüli a várható esetszámot.
A mentők és a kórházak is felkészülhetnének
A következő lépés egy olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely a meteorológiai előrejelzésekből kiindulva jelzi az egészségügyi ellátórendszer várható nagyobb terhelését. A mentőszolgálatok és a kórházak így akár napokkal korábban megkezdhetnék a felkészülést.
Az előrejelzés a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is hasznos lehet. A fokozott kockázatú időszakok ismeretében nagyobb figyelmet fordíthatnának a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnének orvosi segítséget.
A kutatók szerint minden olyan tényező felismerése, amely előre jelezheti a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedését, hozzájárulhat a sürgősségi ellátás jobb felkészítéséhez. Hosszabb távon pedig az ilyen rendszerek a gyors segítségnyújtás és az újraélesztés fontosságára is ráirányíthatják a figyelmet, ami a túlélési esélyek javításában is szerepet játszhat.
MTI
Fotó: depositphotos.com