Jelentősen javultak az elmúlt években a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések hazai mutatói, különösen a középkorú lakosság körében. Egy friss kutatás szerint a 2011 és 2023 közötti időszakban több korcsoportban is látványosan visszaesett a dohányzás okozta daganatok előfordulása és halálozása, ami a szakemberek szerint összefüggésben állhat a korábbi dohányzásellenes intézkedések sikerével.
Számottevően csökkentek a dohányzással összefügésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói a középkorú lakosság körében 2011 és 2023 között – derült ki a HUN-CANCER EPI kutatási programból, amelyet kedden ismertettek sajtótájékoztatón Budapesten.
A szakemberek szerint a mutatók javulása a dohányzás elleni intézkedések hatására változhatott, különösen a zárt térben történő dohányzás teljes körű tiltása miatt, ami nagyban hozzájárult a passzív dohányzás okozta ártalom csökkentéséhez is.
Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője kiemelte:
a változás a leginkább a 40-59 éves férfiak körében jelentős; itt 2011 és 2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent.
Korcsoportos bontásban: a vizsgált időszakban a 40-49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája százezer főre vetítve 96,5-ről 39-re csökkent, az 50-59 évesek körében pedig 505,6-ről 194,3-ra esett vissza. A nőknél ugyancsak jelentős, 50-60 százalékos a visszaesés – ismertette.
A szakember megjegyezte, hogy az adatokból kitűnik:
markáns eredményt hoztak az elmúlt húsz év dohányzásellenes intézkedései.
Hozzátette: a dohányzással összefüggő daganatok – a tüdő-, a gége-, a szájüregi, a garat- és nyelőcsődaganatok – a teljes rákos megbetegedések mintegy 30 százalékát tették ki.
Kiss Zoltán szerint a célzott dohányzásellenes intézkedések hatása népességszinten is mérhető, és a rendelkezésre álló egészségügyi adatok megfelelő elemzésével a beavatkozási pontok is láthatóvá válnak.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy
a daganatok kialakulásáért – az egyéb rizikófaktorok közül – közel 20 százalékban a dohányzás felelős.
Kiemelte, a legfőbb rizikót jelentő dohányzás visszaszorítására politikai ciklusokon átívelő korlátozások és törekvések léptek életbe. Idesorolta a nemdohányzók védelméről szóló 1999-es törvényt, a dohánytermékek reklámozásának 2003-ban életbe lépett tilalmát, a dohányzás teljes tiltását beltéren (2012-től), valamint a dohánytermékek árusítására vonatkozó 2013-as szabályozást.
Mint mondta, a tüdőrák még mindig nagy egészségterhet jelent, és továbbra is a megelőzésre és a korai diagnózisra kell helyezni a hangsúlyt. Bogos Krisztina jelezte,
szigorúbb szabályozásra lenne szükség a hevített és „alternatív” dohánytermékek esetében.
A rászokást kell megelőzni – hangsúlyozta a szakember.
MTI
Fotó: depositphotos.com