Körvonalazódik az új magyar vagyonadó: a kormány tervei szerint egymilliárd forintos vagyon felett 1 százalékos adót vezetnének be, amely nemcsak az ingatlanokra, hanem a céges részesedésekre, ingóságokra és a külföldön tartott vagyonelemekre is kiterjedhet. A jogszabálytervezet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet.
A vagyonadóról szóló jogszabálytervezet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet, ezt követően várják a szakmai szervezetek észrevételét – mondta Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, a Magyar gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva elnevezésű konferencián tartott előadásában.
Az államtitkár ismertette: a kormány egymilliárd forint értékhatár felett 1 százalékos vagyonadót vezetne be.
Ez nem egyszeri adó lesz, és a lehető legszélesebb körű vagyonelemekre terjed majd ki, így céges részesedésekre, ingatlanokra és ingóságokra, valamint hazai és külföldi vagyonelemekre is.
Jelezte: az ingatlanok és a vállalkozások értékének meghatározása összetett feladat, ezért a jogszabály részletes értékelési szabályokat tartalmaz majd. Sokféle ingatlan és vállalkozás létezik, ezért megfelelő értékelési módszereket kell kialakítani – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a széles adóalap kialakítását az indokolja, hogy ha egyes eszközosztályokat kivonnának az adó hatálya alól, akkor a vagyon ezekbe áramolna. A szabályozás kialakításánál ugyanakkor figyelembe veszik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket.
Szólt arról, hogy hamarosan megjelenhet a volt és jelenlegi politikusok vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénytervezet, amelyet a tervek szerint az Országgyűlés elé terjesztenek.
Több adópolitikai intézkedés kidolgozás vagy egyeztetés alatt van, így ezekről nem mondott részleteket, hangsúlyozta azonban, hogy a kormány a jövőben is nyitott az egyeztetésre a szakmai szervezetekkel.
A kormány megígérte, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) újból széles körben elérhetővé teszi, az ezzel kapcsolatos jogalkotás folyamatban van, hamarosan megjelenhet a jogszabálytervezet.
Január elsejétől az szja-jóváírás az alacsonyabb jövedelműeknek jelent majd segítséget, a jövedéki adóemelésből származó plusz forrásokat az egészségügyre fordítják – közölte.
Elmondása szerint a társaságiadó-rendszer felülvizsgálatánál hangsúlyos szempont a nagyobb vállalatok arányosabb közteherviselése, továbbá a fejlesztési adókedvezmény átalakítását is tervezik, célzottabb támogatásokkal.
Az elmúlt időszakról szólva beszámolt arról, hogy az RRF- (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz – Recovery and Resilience Facility) források hazahozatalához kapcsolódó adócsomag kidolgozása és az egyeztetések jelentős munkát igényeltek, több jogszabályt is elfogadtak az augusztus végi határidőig.
Hatályba lépett a bizalmi vagyonkezelés újraszabályozása, a cél az adótervezési célú visszaélések és kiskapuk bezárása volt – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az új szabályozás kötelező NAV-ellenőrzést is előír.
Emellett új elnököt és elnökhelyettest neveztek ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére, ezzel új pályára állhat a szervezet.
Új szemléletre van szükség – hangoztatta, mint fogalmazott: hogy ne csak a nyugtaadási kötelezettséget elmulasztó kisebb vállalkozókat ellenőrizzék.
Szólt arról, hogy több, a korábbi kormányzat által elfogadott, uniós joggal ellentétes intézkedést is kezelni kellett, egyebek mellett a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradék területén.
Az államtitkár tájékoztatása szerint ősszel további, jellemzően technikai jellegű adóváltozások várhatók. Folytatódnak a NAV digitalizációs fejlesztései, köztük az e-áfa és a nyugtaadással kapcsolatos rendszerek fejlesztése.
Továbbra is cél a vállalkozások adóadminisztrációs terheinek csökkentése, hogy több erőforrás maradjon a cégeknél bővítésre és működésre – hangoztatta Kövesdy Attila.
MTI
Fotó: depositphotos.com