Görögországban lehetővé teszik, hogy a munkavállalók akár 13 órát is dolgozzanak egy nap. A lépésre elsősorban a munkaerőhiány miatt van szükség; elsősorban az országba érkezett külföldi munkavállalók élhetnek majd a lehetőséggel.
Görögországban súlyos munkaerőhiány alakult ki az utóbbi időben.
A tavalyi év végén például a kormány több mint 300 000 külföldi dolgozót keresett különböző ágazatokba – a turizmustól és építőipartól kezdve egészen az informatikáig.
A legnagyobb hiány a vendéglátásban, a szakmunkákban és a mezőgazdaságban tapasztalható, de informatikai szakemberekre is nagy szükség van – írta akkor az Ekathimerini című görög lap. A toborzást jelentősen hátráltatja a bürokrácia, mivel a külföldi munkavállalók engedélyeztetése akár kilenc hónapot is igénybe vehet.
Most Görögország lehet az első EU-tagállam lehet, amely hivatalosan is bevezeti a 13 órás munkanapot a magánszektorban.
A jobbközép kormány célja, hogy Görögország munkaerőpiacát Európa egyik legrugalmasabbá alakítsa. A gyári dolgozók, pénztárosok és szállodai alkalmazottak hamarosan hosszabb műszakokban dolgozhatnak a változtatás értelmében.
A parlament szerdán szavaz a vitatott törvényjavaslatról, miközben a szakszervezetek országos tiltakozásokra készülnek, és már kedden is tartottak egy általános sztrájkot: aznap a tömeges tiltakozások miatt a közösségi közlekedés és a legtöbb közszolgáltatás is leállt. A növekvő ellenállás dacára a javaslat várhatóan könnyedén átmegy a kormányzó Új Demokrácia párt szavazataival.
Szembemennek a trenddel, de csak önkéntes alapon lehet túlórázni majd
A görögök lépése szembemegy azzal az európai trenddel, amelyben a rövidebb munkahét felé mozdulnak el. A kormány indoklása szerint azonban
a görög társadalom elöregedése, a népességfogyás és a szakképzett munkaerő hiánya miatt elkerülhetetlenné vált a változtatás.
A közszolgálati dolgozókat képviselő ADEDY szakszervezet közleményében élesen bírálta a kormányt: szerintük a „rugalmas munkaidő” a gyakorlatban nem más, mint a nyolcórás munkanap eltörlése, a családi és társas élet teljes szétrombolása, valamint a túlzott kizsákmányolás legalizálása – számolt be a Politico.
Az új törvény értelmében a munkavállalók
évente legfeljebb 37 és fél napig dolgozhatnak naponta 13 órát, a heti munkaidő felső határa pedig 48 óra lehet, amit négy hónap átlagában kell kiszámítani. Az éves túlórák száma legfeljebb 150 óra lehet.
Ugyanakkor a 40 órás munkahét továbbra is a fő szabály marad, és a túlórát 40 százalékos pótlékkal kell díjazni.
A görög Munkaügyi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a 13 órás munkanap önkéntes alapon történik, és senkit sem kötelezhetnek túlórára. A szakszervezetek viszont azzal érvelnek, hogy
a munkáltatók jóval erősebb helyzetben vannak a tárgyalások során, különösen egy olyan országban, ahol gyakorlatilag nincs hagyománya a munkahelyi ellenőrzéseknek.
A jogszabály ezen túlmenően lehetővé teszi, hogy az éves szabadságot kettőnél több részre osszák, rugalmas heti beosztásokat vezessenek be, rövid, akár kétnapos munkaszerződéseket kössenek, és gyorsított eljárásban, akár egy mobilalkalmazáson keresztül vegyenek fel új dolgozókat – mindezt a törvény szövege szerint „a vállalatok sürgős munkaerőigényeinek kielégítésére.”
A törvény kritikusai szerint a munkáltatók túlórára kényszeríthetik a munkavállalókat
Görögország gazdasága az utóbbi években jelentősen megerősödött a több mint egy évtizeden át tartó pénzügyi válság után, amely 2009-ben kezdődött, és három nemzetközi mentőprogramot vont maga után 2018-ig. A munkanélküliségi ráta, amely a válság idején elérte a 28 százalékot, 2024 augusztusában 8,1 százalékon állt, miközben az Európai Unió átlaga 5,9 százalék volt.
Azonban a többi mutató tekintetében Görögország továbbra sem zárkózott fel az Európai Unióhoz: a bérek továbbra is az EU legalacsonyabbjai közé tartoznak, ami miatt sok görög kénytelen két állást vállalni, hogy fedezni tudja a megélhetés egyre növekvő költségeit – különösen a magas lakhatási árakat. Az ország az utolsó előtti helyen áll az EU-ban vásárlóerő tekintetében, és a háztartások közel fele nem tudja megfizetni az alapvető szükségleteket, derül ki az Európai Szociális Jogok Bizottságának 2024-es jelentéséből.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint minden ötödik görög heti 45 óránál többet dolgozik, ami a legmagasabb arány az egész Európai Unióban.
Az OECD 2023-as kimutatása alapján Görögország a világ ötödik helyén állt az éves ledolgozott órák számát tekintve – csak Kolumbia, Mexikó, Costa Rica és Chile előzte meg
A Új Demokrácia párt munkaügyi minisztere, Niki Kerameus határozottan kiállt az új jogszabály mellett, mondván, az „lendületet ad a magánszektornak” és „megerősíti a munkavállalók helyzetét.” „A 13 órás munkanap kifejezés azt sugallja, hogy mindannyian minden nap, egész évben 13 órát fogunk dolgozni. Ez igaz? Megtörténhet ez minden nap? Nem – a válasz nem. Ez évente legfeljebb 37 napon, vagyis havonta három napon fordulhat elő. Másodszor pedig: ehhez szükség van a munkavállaló beleegyezésére” – mondta a munkaügyi miniszter.
Niki Kerameus többször hangsúlyozta,
hogy senkit sem lehet elbocsátani azért, mert nem fogadja el az új szabályokat.
A törvény ellenzői azonban élesen bírálták a kormányt. Dimitrios Mantzos, az ellenzéki PASOK szocialista párt képviselője a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy a jogszabály leépíti a munkajogi védelmet, fokozza a munkahelyi bizonytalanságot, és felborítja a munka és a magánélet egyensúlyát.
Fotó: depositphotos.com