|
|
 |
 Időzített banánhéj
Magyar Telekom
Magyar Telekom: Sem a befektetők, sem az elemzők nem foglalkoznak azzal a nyilvánosság előtt is bejelentett belső vizsgálattal, amely a Magyar Telekomnál zajlik. A montenegrói leányvállalatnál kötött kétes ügyletek akár Straub Elek vezérigazgató eltávolítását is eredményezhetik.
Nem készült el az egyik legnagyobb adófizető vállalat, a Magyar Telekom (MT) auditált mérlege. Arról a cégről van szó, amelynek részvényei – egyetlen magyar papírként – a New York-i tőzsdén is jegyezve vannak. Az éves gyorsjelentés publikálásakor, február közepén nyilvánosságra került a késlekedés oka: az auditor a társaság leányvállalatai által megkötött két, összesen körülbelül 700 millió forint értékű szerződést aggályosnak talált. A manager magazin úgy tudja, a két tanácsadói szerződést tavaly október végén a Telekom Montenegró kötötte: az egyiket – körülbelül 200 millió forint értékben – egy helyi jogi irodával, a másikat – több mint 500 millió forint értékben – egy offshore céggel, piackutatásra. Mindkét megrendelés ellenértékét még decemberben egy összegben elutalták, a helyi jogi iroda tiszteletdíját is egy offshore cég számlájára. Az amerikai értékpapírtörvény értelmében a Magyar Telekom által felkért jogi iroda, a White& Case hónapok óta Budapesten vizsgálódik, a vég – sem a kimenet, sem az időpont – nem látható. (A tengerentúli törvénykezés arra kötelezi a vállalatot, hogy ha az auditor bármi gyanús dolgot talál, akkor annak jelzése alapján egy független vizsgálatot kell hogy kérjen a gyanús ügylet kivizsgálására, a vizsgálat lezárultával pedig meg kell tennie a megfelelő lépéseket.)
A folyamatban lévő vizsgálat miatt az MT igazgatósága nem fogadta el a társaság tavalyi pénzügyi beszámolóját, és ezzel mind a magyar, mind az amerikai jogszabályokban – amelyek az évi rendes közgyűlés megtartását április illetve június végéig előírják – meghatározott határidőből kicsúszott.
A tét nem annyi, hogy mikor tudja éves rendes eredményeit a közgyűléssel elfogadtatni a Magyar Telekom, és mikor tud osztalékot fizetni a befektetőknek a nem auditált mérlegből látszó, nettó 80 milliárd forintos eredmény után. Sokkal többről van szó. Vajon elcsúszik-e ezen a banánhéjon az amúgy feddhetetlen topmenedzser hírében álló, eddig minden változást higgadtan és pókerarccal vezénylő Straub Elek, és szerződésének 2008. június közepi lejárta előtt távozni kényszerül-e a cég éléről?
Tiszta ügy A manager magazin több forrásból úgy tudja, az auditor a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban két dolgot kifogásolt: részben a kifizetés sebességét és módját, másrészt pedig azt, hogy az összeg nagyságával az elvégzett munka nagysága nincs arányban. „Mindenki látott már tanácsadói szerződést, és azt is, hogy ilyen nagyságrendű összegeket mikor és hogyan fizetnek” – mondta az ügyben jártas egyik forrásunk arra utalva, hogy ennyi pénzt nem szokás két hónap alatt egy összegben kifizetni. Egy másik, az ügyet belülről ismerő forrásunk ezzel a kijelentéssel vitába szállt, mondván: mindkét szerződés kellően dokumentált, és az elvégzett munka minősége indokolta a kifizetéseket, ráadásul ezek – a jogi szakvélemény és a piaci helyzet elemzése a balkáni terjeszkedés szempontjából – egyaránt „a befektetők érdekeit szolgálták”. A helyi jogi szakértelem alkalmazását például a Macedóniában szerzett rossz tapasztalatok indokolták, és bár a szerződést csak késő ősszel szignálták, szóbeli megbízás alapján a jogászok már tavasz óta dolgoztak. A korábbi akvizíció során a Magyar Telekom nem dolgozott együtt helyi jogászokkal, és ez később bizonyos munkajogi és egyéb problémákat okozott. A mostani megbízás tehát azt szolgálhatta, hogy ezeket elkerüljék, az offshore cég pedig úgy kerülhetett a képbe, hogy feltételezések szerint a montenegrói helyi menedzsment megértette az ottani ügyvédek aggályát, akik nem feltétlenül akartak közel 1 millió dollárral a zsebükben a montenegrói adóhatóság szeme elé kerülni.
Bár a vállalatnál már január végén többen tudták, hogy baj lesz, az első nyilvános bejelentés február 13-án történt. Ekkor kimondták, hogy a cég vizsgálatot folytat az egyik leányvállalata által mintegy 700 millió forint értékben megkötött szerződések ügyében. Március végén közölték, hogy nem tartják meg évi rendes közgyűlésüket április végéig, mert a 2005. évről szóló audit még nem zárult le. (Lásd Kronológia című írásunkat a 34. oldalon.) Úgy tudjuk, ekkor már elkezdődött az a belső vizsgálat, amelyre – a New York-i tőzsdén jegyzett cégként – az 1934-ben elfogadott amerikai értékpapírtörvény kötelezi a vállalatot. Április végén közgyűlés helyett a társaság megtette a szükséges hivatalos bejelentéseket mind az amerikai, mind a magyar hatóságok felé, és bizonyos munkavállalókat mentesített a munkavégzés alól.
A PSZÁF májusban bírságot szabott ki, június végén pedig maga is vizsgálatot indított. Felszólította a Deutsche Telekomot, hogy augusztus elejéig tájékoztassák a befektetőket, mi zajlik a cégnél.
A dráma eddig ismert utolsó felvonása, hogy július elején az MT jelezte, a New York-i tőzsdére benyújtandó éves jelentésük, az úgynevezett 20-F jelentés – auditált mérleg hiányában – nem készül el az előírt határidőig.
Megkérdeztük, hogy az anyacég Deutsche Telekom (DT) hogyan tudta elfogadtatni auditált éves mérlegbeszámolóját, ha egyszer egyik legjelentősebb – 59,21 százalékos tulajdonú – leányvállalata nem rendelkezik konszolidált mérlegbeszámolóval. Németországból azt válaszolták, hogy ők minden nemzetközi számviteli szabályt betartanak, míg az MT sajtóosztálya a következő választ adta: „A Magyar Telekom auditálását akadályozó vizsgálat tárgyát képező szerződések összege a Deutsche Telekom éves árbevételéhez viszonyítva számviteli értelemben nem jelentős (»immaterial«), ezért ez nem befolyásolta a Deutsche Telekom auditálását”. Tény, hogy a Deutsche Telekomnak van auditált mérlege, és a New York-i tőzsdére beterjesztett, nyilvános 20-F jelentésben egy mondatos utalást találtunk az MT-nél folyó vizsgálatról.
Kora tavasszal tehát az MT igazgatóságának felkérésére kezdte el a két vitatott tranzakció kivizsgálását a patinás, forrásaink szerint „számos korábbi amerikai ügyészt és felügyeleti dolgozót felvonultató” White&Case nemzetközi jogi iroda. Információink szerint az ügyön – a segédcsapatok mellett – három amerikai ügyvéd dolgozik, de a White& Case hazai lerakata, valamint egy informatikai és egy New York-i székhelyű, pénzügyi átvilágításra szakosodott cég is segíti munkájukat, amely a legnagyobb szigorúság és titoktartás mellett, „nagyon kemény szabályok betartásával” zajlik. A hónapok óta folyó vizsgálat során információink szerint „nem sokat lacafacáztak”, minden anyagot bekértek, minden érintettet többször kikérdeztek, akiknek „úgy másolták le a számítógépeiket, hogy még a jelszókat sem kérték el”. A dolog komolysága sokakat meglepett, akik a „majd ezt is elsimítjuk valahogy” típusú magyar viszonyokhoz szoktak.
Nem zörög A manager magazin több forrásból úgy tudja, hogy a hivatalos, kedélynyugtató nyilatkozatokkal szemben a Magyar Telekom felsővezetése, élükön Straub Elekkel, nagyon ideges, mert „a történet sokkal húzósabb annál, mint amilyennek látszik”. A nyitva hagyott kérdés ugyanis az, hogy valóban arra költötték-e el ezt a több mint 3 millió dollárt, mint ami a szerződésekben áll. A két vitatott ügylet felvetheti a korrupció gyanúját: az egyik lehetőség, hogy külföldi (jelen esetben montenegrói) kormányzati és egyéb tisztségviselők „megkenése” történt offshore cégeknek történő kifizetés útján – ezt az amerikai törvények szigorúan büntetik –, a másik, hogy a cég helyi menedzsmentje saját zsebre is dolgozott. Ha bármelyik feltételezés igaznak bizonyul, akkor kérdés, hogy az MT-nél ki tudott erről. Az idegesség a német anyacég képviselőire is átterjedt – mint egy céges belső forrásunk fogalmazott –, „állandóan itt vannak és telefonálgatnak a megfelelő embereknek”. Sokan éppen ezért a németek „kimenekítési akciójának” tartják, hogy – információink szerint – hamarosan távozik Magyarországról Klaus Hartman pénzügyi vezérigazgató-helyettes. A hírt a cég sajtóosztálya ugyan nem erősítette meg, de úgy tudjuk, ősztől Lengyelországba megy, ha a DT sikeresen befejezi egy mobilcég felvásárlását. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy Hartman részéről ez egy logikus karrier-lépés, hiszen vezérigazgató lehet egy nagyobb piacon, és erre az ajánlatra akkor is igent mondott volna, ha ez a vizsgálat soha nem kezdődik el.
Néhányan meglepőnek tartották azt is, hogy az elemzők nem ugrottak rá a történetre. Többen vélekedtek úgy a White&Case-vizsgálatról: „ilyen életünkben csak egyszer fordul elő”, és volt olyan, aki arról számolt be az ügy kapcsán, hogy saját szemével látta a hidegvérét mindig megőrizni képes Straub Eleket, amint egy, a vizsgálatról szóló belső vezetői prezentáció előtt mélyeket lélegez, hogy elő tudja adni mondanivalóját. Bár forrásaink egy része szerint az egész ügy „túl van lihegve”, mások úgy gondolják, ez Straubnak még akkor is az állásába kerülhet, ha a vizsgálat jogi értelemben végül nem tár fel visszásságot (vagy ha mégis, akkor sem állapítja meg az ő felelősségét).
Mindenesetre június végén két olyan dolog is történt, amelyek a nyilvánosság előtt is cáfolják az egyébként „nyugodt erőnek” tűnő vállalati vezetés képét: előbb Kóka János gazdasági miniszter bejelentette Balogh András korábbi stratégiai igazgató szakállamtitkárrá való jelölését, majd hat nappal később az MT visszahívta a Telekom Montenegro teljes igazgatóságát. Úgy tudjuk, hogy – miután a szervezeten belül a stratégiai igazgatósághoz tartoztak a külföldi akvizíciók – szakállamtitkárrá való jelölése előtt a „reményteljes ifjú titánnak” tartott Balogh és helyettese, az ugyancsak harmincas évei közepén járó Morvai Tamás is mentesítve voltak a munkavégzés alól. Baloghoz közel álló forrásaink szerint „Balogh nehezen viselte, hogy év eleje óta a vizsgálat miatt szinte semmit nem lehetett csinálni a nemzetközi akvizíciók terén”, ezért kapóra jött neki, amikor a Kókának dolgozó fejvadász cég megkereste, lenne-e kedve az államigazgatásban dolgozni. Van azonban olyan vélemény is, hogy „Baloghot kimenekítették ebből, mert nem akarják – ha valami kiderül – vele elvitetni a balhét, nem akarják a karrierjét derékba törni”. Folyosói pletykák szerint Balogh új posztját a „nagy mágus” hírében álló, Straub jobbkezének tartott és őt mindenkor támogató Pásztory Tamás jogi és HR-ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes intézte, „hogy ezzel valamifajta állami védettséget szerezzen az amerikai vizsgálattal szemben”. A szakállamtitkári kinevezést egyelőre „jegelik”, Kóka János gazdasági miniszter még nem terjesztette fel a javaslatot a miniszterelnöknek. A tárca vezetőjéhez közel álló forrásaink szerint megvárják a magyar felügyeleti vizsgálat végét, bár Kóka meg van róla győződve, hogy „minden rendben zajlott és Balogh nem követett el hibát”. Ami viszont tény: Balogh helyettese, Morvai Tamás – aki nem megerősített információink szerint az egyik szerződést aláírta – július 10-én felmondott.
Vajda Éva
Kronológia, 2006
Február 13. A Magyar Telekom 2005. évi eredményeinek közzétételekor bejelentette, hogy vizsgálatot folytat az egyik leányvállalata által mintegy 700 millió forint értékben megkötött szerződések ügyében.
Március 30. A Magyar Telekom (MT) nem tartja meg április végén 2006. évi rendes közgyűlését, tekintettel arra, hogy a vállalat pénzügyi eredményeinek auditálása még folyamatban van.
Április 7. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelmeztette és felszólította a Magyar Telekomot, hogy a 2005. évre vonatkozó éves jelentését – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – készítse el, küldje meg a Felügyeletnek, továbbá biztosítsa, hogy az éves jelentést a befektetők megtekinthessék.
Április 26. A Magyar Telekom igazgatósága úgy határozott, hogy nem hívja össze az évi rendes közgyűlést, mivel még mindig folyik a vizsgálat az egyik leányvállalata által kötött két, tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés ügyében. A Magyar Telekom igazgatósága döntött arról is, hogy bizonyos munkavállalókat átmeneti időre mentesít a munkavégzés alól. A Társaság a vizsgálatról értesítette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, valamint az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét és Igazságügy-minisztériumát.
Május 9. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeres tájékoztatási kötelezettségeinek megszegése miatt a Magyar Telekom Nyrt.-t 6 millió forintos felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
Május 11. A Társaság ismét tájékoztatta a piacot a folyamatban levő vizsgálatról.
Június 20. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bemutatta a tárca új felsővezetését, amely július 1-jével kezdi meg munkáját. Balogh András, a Magyar Telekom korábbi központi stratégiai igazgatója lett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakállamtitkára.
Június 26. A Magyar Telekom montenegrói érdekeltsége, a TCG előző napi rendkívüli közgyűlésén mind a hat korábban delegált igazgatósági tagot leváltották, csak a kisebbségi részvényeseket képviselő Slavko Caric, a Synergy Capital igazgatója maradhatott a helyén. Az új igazgatóságban magasabb szintű, közvetlen képviselettel jelent meg a Deutsche Telekom. A testületbe került Friedberg Gerlach, a T-Mobile International Közép-Európa alelnöke, Wolfgang Hauptmann, a T-Com, Deutsche Telekom ügyvezető alelnöke, Kovács Zoltán, a Magyar Telekom csoport számviteli ágazatának számviteli tanácsadója, Makai Bence, a Magyar Telekom üzletiportfólió-menedzselési ágazatának igazgatóhelyettese, Pál Gábor, a Magyar Telekom mobilszolgáltatások üzletága pénzügyi és kontrolling-igazgatóságának üzletág-igazgatója, Pinkola Zoltán, az MT üzletfejlesztési és akvizíciós ágazatának szenior szakértője.
A leváltott igazgatósági tagok: Dankó Péter, a Magyar Telekom igazgatója, Kustra Pál projektmenedzser, Morvai Tamás és Tiszai Zoltán igazgató, továbbá Oleg Obradoviç, a Telekom Montenegro elnöke és Winkler János, a T-Mobile vezérigazgató-helyettese. Ôket 2005 áprilisában választották igazgatósági tagokká.
Július 4. A társaság tájékoztatta az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét (SEC) a 2005. évi „20-F” éves jelentés késedelmes benyújtásáról, mivel nem tudta tartani az előírt 2006. június 30-i határidőt. A vizsgálat nem zárult le 2006. június 30-ig, és a Társaság szerint nem várható annak 2006. július 15-ig történő lezárása sem.
A Társaság nem tudja pontosan megítélni, hogy mikor fejeződik be a vizsgálat, illetve mikor fognak rendelkezésre állni ezen pénzügyi beszámolók.
Kapcsolódó cikkek:
A saga folytatódik (mm 2006 / 12)
Homályos végjáték (mm 2006 / 11)
A nagy hezitálás (mm 2006 / 10)
Nyári mérlegtelenítés (mm 2006 / 9)
|
|
